Zuhan a CDU, megállíthatatlan az AfD menetelése – mi áll a német belpolitikai átrendeződés hátterében?

Legújabb elemzésében a németországi politikai átrendeződést tekintette át a Faktum.

Manfred Weber meghúzta a vörös vonalat és egyértelműen fogalmazott arról, hogy kivel fog együtt dolgozni és kivel nem.
„Én mint pártelnök egy világos vörös vonalat húztam a szélsőségesekkel szemben. Soha nem fogunk együtt dolgozni azokkal, akik nem tartják tiszteletben az én három alapelvemet: Ukrajna-, jogállam- és Európa-pártiság” – fejtette ki Manfred Weber az alábbi videóban:
Az EPP-vezetője a pártcsalád kétnapos valenciai kongresszusának kezdőnapján, kedden hozzátette az Európai Néppárt (EPP) legfőbb politikai ellenfelei a következő négy évben már nem a balközép pártok lesznek, hanem a „szélsőségek Európában és világszerte.” Úgy vélte, autoriter hullám éri el Európát.
„Ez a legnagyobb kihívás” – jelentette ki.
A bajor Keresztényszociális Unió politikusát a várakozások szerint egyetlen jelöltként újraválasztják az EPP élére. Ez a pártcsalád rendelkezik a legnagyobb frakcióval, vagyis 188 képviselővel a 720 tagú Európai Parlamentben.
Ezt is ajánljuk a témában
Legújabb elemzésében a németországi politikai átrendeződést tekintette át a Faktum.
A mostani kongresszuson az ukrajnai háború mellett az európai fegyverkezés, az Egyesült Államokkal kialakult vámháború, az emberek növekvő megélhetési költségei, valamint a populizmus és a szélsőségek jelentette fenyegetés lesz napirenden.
A kongresszuson meghívottként részt vevő és felszólaló Petro Porosenko volt ukrán elnök és Julija Timosenko exkormányfő óva intették az Európai Uniót attól, hogy elfogadjon bármilyen kikényszerített békét Ukrajna számára.
Kapcsolódó vélemény
Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek! Irány a Voks 2025!
„Nincs mint mondani a Krímről, az Ukrajna része” – hangoztatta Porosenko. Erős európai egyetértésre van szükség ahhoz, hogy az Oroszország ellenőrzése alá került területeket ne ismerjék el annak részeként – tette hozzá.
Porosenko kijelentésével Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére reagált, amelyet a Time hírmagazinnak minap adott interjújában mondott, és amely szerint a 2014-ben elcsatolt „Krím félsziget Oroszországé marad”.
A békét nem szabad mindenáron megkötni, csak az erő pozíciójából, nem pedig lekenyerezéssel vagy alkuk keretében – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kell tartania az Oroszország elleni szankciók mellett, és nem szabad visszatérnie a háború előtt gazdasági kapcsolatokhoz. Ezzel párhuzamosan pedig az uniónak fel kellene gyorsítania a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, haladéktalanul megnyitva több fontos tárgyalási fejezetet – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
A háromnapos tűzszünet kapcsán mondta ki sommás véleményét az olasz miniszterelnök.
Timosenko hasonlóan nyilatkozott. Szerinte nem szabad engedni, hogy Ukrajnának kapitulálnia kelljen. Ehhez – mint mondta – erősíteni kell az Egyesült Államok és az Európai Unió szövetségét, ami nem egyszerű feladat. Emellett történelmi szükségszerűségnek nevezte Ukrajna felvételét az EU-ba, de nem 2030-as határidővel, hanem már jövőre.
„Ukrajna nem kuncsorog, hanem egy szövetséges, amely bizonyította, hogy nem csak saját magát, de Európát is meg tudja védeni” – hangoztatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna részéről nem érkezett válasz a háromnapos tűzszünetre.
A konferencián szintén részt vevő Vitalij Klicskó kijevi főpolgármester kifejezte abbéli reményét, hogy létezik diplomáciai út a béketeremtésre. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia hazája érdekeit.
„Ne felejtsük el, azért harcolunk, hogy demokratikus ország legyünk” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel csak az erő nyelvén lehet beszélni, és emiatt „nekünk is erősnek kell lennünk”.
Nyitókép: Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Ezt is ajánljuk a témában
Ha siet, 2026 januárjára még elcsíphet egy időpontot a szemésznél. Pedig Tuskék határozottan megígérték, hogy hatalomra kerülésük esetén felvirágzik az egészségügy! Francesca Rivafinoli írása.